Habár valószínűleg még csak az egészség megőrző kütyük hajnalát éljük, már most számtalan eszköz található a boltok polcain, melyekhez mind külön telefonos alkalmazás, illetve netes felület tartozik. Ezért a megannyi különböző forrásból érkező adat átlátása egyre nehézkesebb feladat. Szerencsére jó néhány fejlesztőcsapat dolgozik azon, hogy a mérlegünk, a vérnyomásmérőnk és az okosóránk is mind egy helyre továbbítsa a temérdek információt, ezzel megkönnyítve azok áttekintését.

A jelenleg is futó WebMD Healthy Target, és a Samsung SAMI, illetve a Google Fit és az Apple HealthKit mind ugyanerre az átfogó szerepre pályáznak. Ezen szolgáltatásoknak hála személyre szabottan kaphatunk majd tippeket, orvosi tanácsokat és motivációt egészségügyi állapotunknak és céljainknak megfelelően. Ha már ilyen szépen összegyűlik a seregnyi adat a napi aktivitásunkról, akkor felmerül a kérdés, hogy mire lehetne még felhasználni ezt az információhalmazt.

 

 

 

Ossza meg az orvosával!

Valami ilyesmi volna a telemedicina lényege is. Ennek egyik vonulata, hogy minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre az életvitelt támogató alkalmazások. Például egy beteg ápolását otthon is meg lehet oldani különböző eszközökkel – ha nem igényel folyamatos fizikai beavatkozást.

A másik vonulat kifejezetten az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát és szolgáltatásainak színvonalát növeli. Ide tartozik például a távdiagnosztika, a beteg és a diagnosztizálást végző orvos fizikailag távol is lehet egymástól, mert így jobban ki lehet használni a drága diagnosztikai berendezéseket és a szűkös orvosi kapacitásokat. Az egyik legkézenfekvőbb tehát az, ha megoszthatjuk orvosunkkal, személyi edzőnkkel a folyamatosan beérkező infókat, ezzel is segítve munkájukat. Az orvosok a hozzájuk érkező adatok alapján korábban vehetik észre a problémákat, és idejében be is avatkozhatnak. A HealthKit fejlesztésénél az Apple például szorosan együttműködött a The Mayo klinikával, mely élen jár a modern technológia orvosi területre való átültetésében.

 

Küldje a biztosítónak!

A tengernyi adat hasznosítására egy másik kiváló lehetőség lehetne, ha ezek az egészségbiztosítási befizetések alapját képezhetnék. A jelenleg is tesztelés alatt álló elgondolás azon a logikán nyugszik, hogy aki sokat mozog, az kisebb eséllyel lesz beteg, ezért kevesebbet is kell befizetni egészségügyi hozzájárulásként. A világ harmadik legnagyobb energiavállalata, a BP, ezt a gyakorlatban úgy valósította meg, hogy több mint tízezer Fitbit fitnesz karkötőt osztott szét alkalmazottai között, hogy a céges biztosítási költségekre alacsonyabb árat tudjon kialkudni.

A mozgás, illetve életmód alapú árszabás, bónuszok és kedvezmények a különböző elektronikus kütyük elterjedésével még inkább kiteljesedhetnek és a nyugdíjpénztári befizetésektől a társadalombiztosítási járulékig mindenre kihathatnak a jövőben.

 

Csak rossz kezekbe ne kerüljön!

Az egészségünkre nézve nem valószínű, hogy aggódnunk kellene egy okosszemüveg, egy okosóra, vagy egy okos karkötő miatt, hiszen akkor nyilván nem is engednék forgalomba hozni ezeket a készülékeket. Nem is az egészségünk, hanem a privát szféránk miatt érdemes aggódni, hiszen a kütyük által generált adatokra, legyenek azok bármilyen jellegűek, illetéktelenek is előszeretettel pályázhatnak. Roberto Martinez és Juan Andres Guerrero, a Kaspersky Lab kutatói a Google Glasst és a Samsung Galaxy Gear 2-t vizsgálták: arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással vannak használóik magánszférájára és biztonságára. Több olyan jellemzőt is találtak vizsgálataik során, amelyek célponttá tehetik ezeket a berendezéseket a jövőben, amikor szélesebb körben használják majd azokat. A hordható eszközök által összegyűjtött adatokra akár a kiberbűnözők is szemet vethetnek.